Európai Unió · közérthetően
Az EU-ban született szabályok Magyarországon is érvényesek, a döntések útja mégis nehezen követhető. Ez az oldal levezeti, ki mit javasol, ki szavaz róla, és mikortól kell betartani.
A legtöbb uniós szabály három intézmény között jár körbe. Mindegyiknek más a dolga, és mást jelent az is, ha valamelyik nemet mond.
a javaslattevő
Innen indul a szöveg: a jogszabály-javaslatot a Bizottság írja meg, és jellemzően csak ez a testület kezdeményezhet. 27 biztosból áll, tagállamonként egy. A biztosok hivatalosan nem a saját országukat képviselik, hanem a Bizottság egészéért felelnek. A Bizottság figyeli azt is, hogy a tagállamok betartják-e a közös szabályokat.
a megválasztott testület
720 képviselő, ötévente közvetlenül választják őket. Magyarországról 21 képviselő jut be; legutóbb 2024 júniusában volt választás. A képviselők nem országonként, hanem európai frakciókban ülnek, így a magyar mandátumok 4 különböző frakció között oszlanak meg. A Parlament módosíthatja és leszavazhatja a javaslatot, saját jogszabályt viszont nem kezdeményezhet.
a tagállamok testülete
Itt a 27 kormány ül le egymással, szakterületenként. Magyarországnak egy szavazata van. A Tanács a Parlamenttel egyenrangú társjogalkotó, tehát amit a kettő nem hagy jóvá közösen, abból nem lesz szabály. Az ülések elnöke félévente cserélődik; 2026 második felében Írország viszi a soros elnökséget.
A szabályok többsége ugyanazon az úton megy végig. Ennek rendes jogalkotási eljárás a hivatalos neve.
A Bizottság megírja a szöveget. Ezt hatásvizsgálat és nyilvános konzultáció előzi meg, ahová bárki beküldheti a véleményét. A kész javaslat ettől kezdve nyilvános dokumentum.
A javaslatot a releváns szakbizottság veszi át, jelentéstevőt jelöl, és módosításokat fogalmaz meg. Az álláspontról a plenáris ülés szavaz.
A tagállamok szakértői és nagykövetei hónapokig csiszolják a szöveget. Amikor összeáll a többség, a miniszterek elfogadják a kidolgozott álláspontot.
A két álláspont ritkán egyezik. Ilyenkor a Parlament, a Tanács és a Bizottság zárt ülésen egyeztet, amíg kompromisszum nem születik. Az ügyek túlnyomó része itt dől el.
A megállapodást mindkét oldalnak meg kell erősítenie. Ha ez nem sikerül, az eljárás második, majd harmadik olvasatra megy; ez ma már ritkaság.
A végleges szöveg az EU Hivatalos Lapjában jelenik meg, magyarul is. Innentől kezdődnek a határidők.
A döntés formája megszabja, hogyan ér el hozzád.
A Tanácsban a legtöbb kérdésben nem kell teljes egyetértés. Minősített többség kell: legalább 15 tagállam igenje, és hogy ez a 15 ország az uniós lakosság legalább 65 százalékát adja ki. Megállítani 4 ország tudja együtt, ha a lakosság több mint 35 százalékát képviselik.
Vannak viszont területek, ahol minden tagállamnak igent kell mondania. Ide tartozik az adózás, a külpolitika és a védelem java része, az uniós bővítés, a saját források rendszere és a hosszú távú költségvetés. Ezekben egyetlen kormány is meg tudja állítani a döntést.
A hosszú távú költségvetés hét évre szól. A Bizottság javasolja, a Tanácsban minden kormánynak jóvá kell hagynia, és a Parlament egyetértése is kell hozzá. A mostani keret 2027-ig tart; a következőre, a 2028–2034-esre a Bizottság 2025 júliusában tett javaslatot. A tárgyalás 2026 nyarán is folyik.
Az éves költségvetést ezen a kereten belül a Parlament és a Tanács közösen fogadja el, minden ősszel. Az uniós bevételek rendszerének megváltoztatásához ezen felül mind a 27 nemzeti parlament jóváhagyása kell.
A három intézmény döntéseit külön-külön követjük.
A plenáris szavazások, a magyar pártok állásával.
MegnyitásA tagállamok által elfogadott jogszabályok, a magyar kormány szavazatával, ahol nyilvános.
MegnyitásA javaslatok, a részletszabályok és a költségvetési tervek.
MegnyitásAz oldal az uniós szerződések és az intézmények hivatalos leírásai alapján készült. Az adatok 2026 júliusi állapotot tükröznek.