Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal — az Alaptörvény 17. módosításának benyújtott tervezetében
Vissza az ígéretekhez
Mi lett belőle? · 2026-os ciklus
„Létrehozzuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, kivizsgáljuk az elmúlt évek korrupciós botrányait…”
TISZAIgazságügyRészben teljesült
Teljesülési kritériumok
Előre rögzítjük, milyen hivatalos bizonyíték esetén tekintjük az ígéretet teljesültnek, így az értékelés utólag nem hajlítható.
- A hivatal létrejön jogszabályi alapon
Hivatalos bizonyítékok
Kizárólag elsődleges források: törvények, rendeletek, költségvetések és országgyűlési iratok.
Az Alaptörvény 17. módosítása — a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos létrehozása
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló végrehajtási törvény elfogadása — a hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a hatálybalépéstől számított 30 napon belül választja meg az Országgyűlés
A hivatal elnöki és elnökhelyettesi pozícióira lezárult a pályázati kör — 96, illetve 68 jelentkezővel; az Országgyűlés augusztus végén választja meg a vezetést
Unger Anna és Tasnády Katalin megválasztása az NVVH élére; a másik három elnökhelyettesi poszt pályázata eredménytelen maradt
Státusz-előzmények
Minden státuszváltozás megmarad, így látható, mikor és miért módosult az értékelés.
2026. július 6.
Nem megítélhetőFelvéve a követési listára a TISZA 2026-os választási programja alapján.
2026. július 7.
FolyamatbanA Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozása bekerült az Országgyűlésnek benyújtott Alaptörvény-módosítási csomagba; a jogszabályi elfogadás és a hivatal tényleges felállítása még nem történt meg.
2026. július 19.
Részben teljesültAz Alaptörvény 17. módosítását az Országgyűlés 2026.07.13-án elfogadta (139 igen, 6 nem), Sulyok Tamás elnök aláírta, és a Magyar Közlönyben kihirdetve 2026.07.19-től hatályos: alkotmányos szinten létrejött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal nyomozati-ügyészségi jogkörrel. A jogszabályi alap ezzel megteremtődött, de a hivatal vezetőinek nyílt pályázati kiválasztása és a tényleges operatív működés még nem történt meg (várhatóan 2026 szeptember eleje).
2026. július 28.
Részben teljesültAz Országgyűlés elfogadta a hivatal működését részletesen szabályozó végrehajtási törvényt (143 igen, 47 nem); az alkotmányos alap mellett az operatív jogszabályi keret is elkészült. Az elnök és az elnökhelyettesek megválasztása a hatálybalépéstől számított 30 napon belül esedékes, a tényleges működés még nem indult el.
2026. augusztus 17.
Részben teljesültA pályázati határidő (augusztus 16.) lezárult: 96-an jelentkeztek az elnöki, 68-an az elnökhelyettesi posztokra. Az Igazságügyi Bizottság augusztus 24-én zárt ülésen rangsorol, augusztus 25–27. között nyilvános meghallgatásokat tart, az Országgyűlés pedig várhatóan augusztus végén, rendkívüli ülésen, titkos szavazással választja meg az elnököt és a négy elnökhelyettest. A jogszabályi alap megvan, de az érdemi működés a vezetés megválasztásáig még nem indul el.
2026. augusztus 28.
Részben teljesültAz Országgyűlés augusztus 28-án megválasztotta Unger Annát a hivatal elnökének, 137 igen szavazattal, és Tasnády Katalint nyomozati elnökhelyettesnek, 139 igen szavazattal; mindketten szeptember 1-jén lépnek hivatalba, hat éves mandátummal. A másik három elnökhelyettesi posztra kiírt pályázat eredménytelen maradt: a közpénzügyi tisztségre a meghallgatások után nyilvánították érvénytelennek, a vádemelésért felelős és a fellebbviteli posztra pedig kevés jelentkező érkezett. A vezetés így csak részben állt fel, az érdemi korrupciós vizsgálatok pedig egyelőre nem indultak el.
Kapcsolódó jogszabály-magyarázatok
A bizonyítékok között szereplő jogszabályt közérthetően is elmagyaráztuk, élethelyzet-nézetekkel és várható hatásokkal.
IgazságügyElfogadva · 2026. júl. 28.
Törvény
Törvény a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról
Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) létrehozó törvényt, amelyben a hivatal működési szabályait fekteti le. A hivatal a kormánytól függetlenül fog működni, kizárólag az Országgyűlésnek felelve kutathatja fel és szerezheti vissza a jogellenesen kezelt közvagyont.
IgazságügyHatályos · 2026. júl. 19.
Alaptörvény-módosítás
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása — a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása
Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely egyszerre több alapvető közjogi kérdést érint: megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatását; visszaállítja az alkotmánybírák 70 éves korhatárát, ami miatt Polt Péter és három bírótársa mandátuma két hónapon belül megszűnik; 12 évre (három ciklusra) korlátozza az országgyűlési képviselői mandátumot; és alkotmányos alapot ad a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának, amely nyomozati és ügyészségi jogkörrel kutathatja fel és szerezheti vissza a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyont. Ugyanez a módosítás 2026. október 1-jei hatállyal visszaállítja a vármegyék nevét megyére, a főispáni pozíció neve pedig ismét kormánymegbízott lesz.
Hibát vagy pontatlanságot találtál ezen az oldalon? Írd meg nekünk. Minden jelzést megnézünk, és ha jogos, javítjuk és jelöljük a frissítést.