Az Európai Parlament ebből a témakörből elfogadott döntései, közérthető magyarázattal és a magyar pártok szavazataival.
KereskedelempolitikaEP elfogadta · 2026. jún. 16.
Rendelet
A 2025-ös amerikai vámháború lezárásaként az EU és az USA közös nyilatkozatban (a sajtóban: „Turnberry-megállapodás”) rögzítette a feltételeket: az USA 15%-os vámplafont alkalmaz az uniós exportra, cserébe az EU eltörli a megmaradt vámokat az amerikai ipari termékekre. Ez a rendelet az uniós vállalásokat hajtja végre: nullára csökkenti az amerikai ipari áruk (acél- és alumíniumtermékek, gyógyszerek, vegyi anyagok, félvezetőgyártó berendezések, repülőgépek) vámját, és 20 vámkontingenst nyit amerikai agrár- és tengeritermékekre (hús, tejtermék, dió, szója, tenger gyümölcsei). Beépített biztosítékok: ha az amerikai import súlyos kárt okozna egy uniós ágazatnak, a kedvezmény visszavonható; és ha az USA 2026 végéig 15% felett tartja az uniós acél- és alumíniumtermékek vámját, a Bizottság felfüggesztheti az e körben adott engedményeket. Az EP 2026. június 16-án 440:151:50 arányban fogadta el; a megállapodás megítélése vitatott, a magyar pártok többsége tartózkodott.
KereskedelempolitikaEP elfogadta · 2026. jún. 16.
Rendelet
Az EU–USA vámmegállapodás (lásd külön magyarázatunkat) kísérőjogszabálya, egyetlen konkrét témával: meghosszabbítja a homár (a feldolgozott homárt is beleértve) vámmentes behozatalát, minden kereskedelmi partnerre egységesen (legnagyobb kedvezményes alapon), visszamenőleg 2025. augusztus 1-jétől 2030. július 31-ig. A kedvezmény eredetileg a 2020-as EU–USA „mini-megállapodás” része volt; gyakorlati haszonélvezői az amerikai (és kanadai) homárexportőrök, valamint az európai éttermek és felvásárlók.
Pénzügyek és tőkepiacEP álláspontot fogadott el · 2026. máj. 21.
Rendeletmódosítás · eljárási szakasz
Az értékpapírosítás az a technika, amellyel a bankok hiteleiket (jelzálogokat, autóhiteleket, céges kölcsönöket) csomagba rendezve továbbadják befektetőknek; a technika a 2008-as válság egyik főszereplője volt, azóta szigorú uniós szabályok vonatkoznak rá. A Bizottság szerint a szigor túl jól sikerült: az európai piac zsugorodik, miközben a bankok mérlegében ragadt hitelek nem finanszíroznak új beruházásokat. A reform lazít: egyszerűsíti a befektetői átvilágítási kötelezettségeket (különösen az alacsony kockázatú ügyleteknél), és tisztázza a nyilvános–magán ügyletek határát, kevesebb jelentéstételi teherrel. A kritikusok, köztük a zöld frakció szerint a csomag pont a válság tanulságait írja felül a bankok kérésére. A szoros szavazás (294:194:86) a vita élességét mutatja; a Parlament álláspontjáról még egyeztetés folyik a Tanáccsal.
Pénzügyek és tőkepiacEP álláspontot fogadott el · 2026. máj. 21.
Rendeletmódosítás · eljárási szakasz
Az értékpapírosítási reform ikerjogszabálya (lásd külön magyarázatunkat): a banki tőkekövetelmény-rendeletet (CRR) módosítja úgy, hogy a bankoknak kevesebb tőkét kelljen tartalékolniuk az alacsonyabb kockázatú értékpapírosítási kitettségeik mögött. A cél és a vita ugyanaz, mint a főszabálynál: a hívek a hitelezési kapacitás felszabadítását, a kritikusok a válság előtti kockázatok visszatérését látják benne. A Parlament álláspontja a Tanáccsal való egyeztetésre vár.
GazdaságbiztonságEP elfogadta · 2026. máj. 19.
Rendelet
A 2019-es szabályozás önkéntes együttműködésre épült: a tagállamok maguk dönthették el, átvilágítják-e a hozzájuk érkező EU-n kívüli befektetéseket. Az új rendelet ezt kötelezővé teszi: minden tagállamnak működtetnie kell szűrőmechanizmust. A stratégiai területeken a befektetéseket kötelező bejelenteni és megvizsgálni, mielőtt megvalósulnak. Ide tartoznak a félvezetők, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a védelmi ipar, a kritikus energia-, közlekedési és digitális infrastruktúra, a kritikus nyersanyagok és a választási infrastruktúra. A szabály kiterjed a közvetett esetekre is, amikor a vevő formálisan uniós cég, de EU-n kívüli befektető irányítja. A vizsgálatra 45 napos első és 90 napos elmélyült szakasz áll rendelkezésre. Az EP 2026. május 19-én 508:64:90 arányban fogadta el; a rendelet 2028. január 17-től alkalmazandó.
Ipar és kereskedelempolitikaEP elfogadta · 2026. máj. 19.
Rendelet
A világ acélpiacát évek óta nyomasztja a jórészt kínai állami támogatásokból épült túltermelés, amely az árakat a költségek alá nyomja, és sorra állítja le az európai acélműveket. A 2026. június 30-án lejáró korábbi védintézkedés helyébe lépő rendelet drasztikusan szigorít: a vámmentesen behozható acél éves keretét 18,3 millió tonnára csökkenti (ez 47%-kal kevesebb a 2024-es szintnél), a kereten felüli importra pedig az eddigi 25% helyett 50%-os vámot vet ki. Új elem a „melt and pour” nyomonkövetés: az importőrnek igazolnia kell, hol olvasztották és öntötték az acélt, hogy a vámot ne lehessen harmadik országon átszállítva kikerülni. Az EP 2026. május 19-én 606:16:39 arányban fogadta el; a rendelet 2026. július 1-től alkalmazandó.
KereskedelempolitikaEP elfogadta · 2026. ápr. 28.
Rendelet
Az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) az EU fejlesztéspolitikai kereskedelmi eszköze: a fejlődő országok alacsony vagy nulla vámmal exportálhatnak az uniós piacra, cserébe nemzetközi emberi jogi, munkaügyi és környezetvédelmi egyezményeket kell betartaniuk. A 2027-től tíz évre megújított rendszer szigorít. A feltételül szabott egyezmények listája 27-ről 32-re bővül, bekerült többek közt a Párizsi Megállapodás és a gyermekjogi egyezmény. Erősödik az ellenőrzés, és a kedvezmények először a migrációs együttműködéshez is kötődnek: a Bizottság vizsgálhatja, hogy a kedvezményezett ország visszafogadja-e az EU-ban jogellenesen tartózkodó állampolgárait. Az uniós termelők védelmére erősebb védzáradékok kerültek a rendszerbe, külön a rizsimportra.
FogyasztóvédelemEP elfogadta · 2026. febr. 10.
Irányelvmódosítás
A vízóra, a gázóra, a villanyóra, a benzinkút mérője, a bolti mérleg mind uniós mérésügyi előírások szerint működik, hogy a fogyasztó biztos lehessen benne: annyit fizet, amennyit kap. A módosítás ezeket a szabályokat korszerűsíti és igazítja a technológiai fejlődéshez, egyszerűsítve a gyártók adminisztrációját, a mérési pontosság követelményének fenntartása mellett.
Szellemi tulajdonEP elfogadta · 2026. febr. 10.
Rendelet (kodifikáció)
Tisztán jogtechnikai lépés: az uniós formatervezési minták (termékek megjelenésének oltalma) többször módosított rendeletét foglalja egységes szerkezetbe, tartalmi változtatás nélkül. A kodifikáció célja, hogy a jogszabály olvasható és hivatkozható maradjon; új kötelezettséget senkire nem ró.
Vállalati szabályozásEP elfogadta · 2025. dec. 16.
Irányelvmódosítás
Az „Omnibus I” néven futó csomag jelentősen visszavágja a vállalati fenntarthatósági szabályokat, versenyképességi indokkal. A fenntarthatósági jelentéstétel (CSRD) ezután csak az 1000 főnél többet foglalkoztató és 450 millió eurónál nagyobb árbevételű cégekre vonatkozik; a korábbi 250 fős küszöbhöz képest a kötelezettek köre kb. 90%-kal szűkül. Az ellátási lánc emberi jogi és környezeti átvilágítása (CSDDD) csak az 5000 fő és 1,5 milliárd euró árbevétel feletti óriáscégekre marad, és kikerült a kötelező párizsi klímaátállási terv is. A támogatók szerint ez felesleges adminisztrációtól szabadítja meg az európai cégeket; a kritikusok szerint viszont épp az átláthatóság vész el: sokkal kevesebb vállalatról lesz nyilvános környezeti és társadalmi adat. Az EP 2025. december 16-án 428:218:17 arányban fogadta el.
Uniós forrásokEP elfogadta · 2025. dec. 16.
Rendeletmódosítás
A Brexit-alkalmazkodási tartalék abból a célból jött létre, hogy az Egyesült Királyság kilépése által leginkább sújtott tagállamokat, régiókat és ágazatokat (halászat, kikötők, exportőrök) kártalanítsa. Ez a módosítás a program lezárásához igazítja a szabályokat: rugalmasabbá teszi a fel nem használt források elszámolását és felhasználását, hogy a megítélt pénz ne vesszen el adminisztratív okokból.
Gazdaság és beruházásokEP elfogadta · 2025. nov. 26.
Rendeletmódosítás
Az InvestEU az EU beruházásösztönző programja: uniós költségvetési garanciával csökkenti a magánbefektetők kockázatát, így olyan projektek is finanszírozáshoz jutnak (zöld energia, innováció, kkv-k), amelyek e nélkül nem. A módosítás a garancia felhasználását teszi hatékonyabbá (több beruházás mozgósítható ugyanabból a keretből), és csökkenti a végrehajtó partnerek jelentéstételi terheit. Az egyszerűsítési („omnibus”) törekvések része.
Uniós forrásokEP elfogadta · 2025. szept. 10.
Rendeletmódosítás
A kohéziós politika az EU legnagyobb fejlesztéspolitikai eszköze; Magyarország a legnagyobb kedvezményezettek egyike. A félidős felülvizsgálat új célokra nyitja meg a 2021–27-es keretet: a tagállamok a fel nem használt forrásaikat átcsoportosíthatják védelmi ipari kapacitásokra, biztonságra és polgári felkészültségre, megfizethető (köztük szociális) lakhatásra, vízgazdálkodásra és az energiaátállásra. Az ösztönzés erős: az átcsoportosított források 2026-ban 30%-os előfinanszírozást és akár 100%-os uniós társfinanszírozást kapnak, vagyis nemzeti önrész sem kell. A védelmi és stratégiai szektorokban a nagyvállalatok is hozzáférhetnek az ERFA-forrásokhoz. Az EP 2025. szeptember 10-én 440:168:52 arányban fogadta el; a jelentős ellenszavazat főleg attól szólt, hogy a kohézió eredeti célja, a szegényebb régiók felzárkóztatása, háttérbe szorulhat.
Uniós forrásokEP elfogadta · 2025. szept. 10.
Rendeletmódosítás
A kohéziós félidős csomag párja a szociális alapnál: a tagállamok az Európai Szociális Alap Plusz fel nem használt forrásait is átirányíthatják az új stratégiai prioritásokra (védelmi iparhoz kapcsolódó készségfejlesztés, megfizethető lakhatás, felkészültség), kedvezőbb finanszírozási feltételekkel. A vita ugyanaz, mint a kohéziós pároldalon: a kritikusok szerint a szociális célokra szánt pénz (képzés, foglalkoztatás, szegénység elleni küzdelem) csorbulhat. Itt a magyar pártok is megosztottabbak voltak: a Fidesz–KDNP, a DK és a Mi Hazánk ellene szavazott, a TISZA tartózkodott.
Pénzügyek és tőkepiacEP elfogadta · 2025. szept. 10.
Rendeletmódosítás
Ha ma részvényt veszel vagy adsz el az uniós tőzsdéken, az ügylet tényleges elszámolása, amikor a papír és a pénz gazdát cserél, két munkanapot vesz igénybe (T+2). A módosítás ezt egy napra (T+1) rövidíti 2027. október 11-től, követve az amerikai piacot, amely 2024-ben állt át. A rövidebb ciklus csökkenti a partnerkockázatot (kisebb az esély, hogy a két nap alatt a másik fél fizetésképtelenné válik) és a letéti költségeket, cserébe a bankok és alapkezelők háttérrendszereinek jóval gyorsabban kell dolgozniuk. Az értékpapír-finanszírozási ügyletek kivételt kapnak.
FogyasztóvédelemA Tanács elfogadta · 2025. júl. 18.
Irányelv
Harmadik országból érkező kis értékű csomagoknál ma gyakran a vevőn marad a héa, ráadásul a futár kezelési díjat is felszámít mellé. Az irányelv ezt megfordítja. Ha az eladó vagy a szállítást elősegítő platform nincs bejelentkezve az egyablakos importrendszerbe (IOSS), akkor is neki kell megfizetnie a behozatal utáni héát, mégpedig abban a tagállamban, ahová a csomag megy. A tagállamoknak 2028. június 30-ig kell átültetniük a szabályt, alkalmazni pedig 2028. július 1-jétől kell.
Uniós forrásokA Bizottság előterjesztette · 2025. júl. 16.
Költségvetési javaslat
A következő hétéves uniós költségvetés tervezetét a Bizottság 2025. július 16-án tette közzé. A javaslat 1763 milliárd eurós kötelezettségvállalási keretet irányoz elő, ez az uniós bruttó nemzeti jövedelem 1,26 százaléka. A vidékfejlesztési, kohéziós és migrációs támogatásokat egyetlen közös alapba vonná össze: minden tagállam egyetlen nemzeti és regionális partnerségi tervet nyújtana be a jelenlegi külön programok helyett. A Tanács 2026. június 16-án csak részleges álláspontot fogadott el erről a szerkezetről, a teljes költségvetési keretről pedig az Európai Tanács június 18–19-i ülése sem jutott megállapodásra.
KereskedelempolitikaEP elfogadta · 2025. máj. 8.
Rendelet
Az EU 2028. június 5-ig felfüggeszti az általános importvédelmi rendelet (felügyeleti és védintézkedési eljárások) alkalmazását az Ukrajnából érkező termékekre, hogy a háború alatt kiszámítható maradjon Ukrajna piacra jutása. Beépített vészfék is van: ha egy ukrán termék behozatala jelentősen megnő és súlyos kárt okoz az uniós termelőknek, a Bizottság az adott termékre legfeljebb 12 hónapra visszakapcsolhatja a szabályokat. A kérdés a magyar (és lengyel) agráriumban érzékeny; a magyar EP-képviselők közül senki nem szavazott mellette: a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk ellene voksolt, a TISZA és a DK távol maradt.
KereskedelempolitikaEP elfogadta · 2025. ápr. 1.
Rendeletmódosítás
Technikai, de a szabályos működéshez szükséges módosítás. Az USA 2000-es „Byrd-törvénye” (CDSOA) a dömpingellenes vámbevételeket az amerikai panaszos cégeknek osztotta vissza. Ezt a WTO 2003-ban jogsértőnek találta, és azóta az EU évente kiigazított ellenvámokat tarthat fenn egyes amerikai termékekre (a 2018/196 rendelet alapján). A mostani módosítás egy de minimis (jelentéktelenségi) küszöböt vezet be: ha az amerikai visszaosztás összege elhanyagolható, az EU nem tart fenn ellenvámot, így az ellenintézkedés arányos marad a tényleges sérelemmel. Az EP 2025. április 1-jén 593:7:35 arányban fogadta el. (Nem tévesztendő össze a 2025-ös amerikai acél- és alumíniumvámokra adott uniós válaszlépésekkel; az külön eljárásban zajlott.)
Uniós forrásokEP elfogadta · 2024. dec. 17.
Rendeletmódosítás
A 2024-es év pusztító természeti katasztrófái után az EU gyorsítósávot nyitott. Közép-Európában árvizek vonultak le, amelyek Magyarországon is védekezést követeltek, Spanyolországban villámárvíz és erdőtüzek pusztítottak. A RESTORE lehetővé teszi, hogy a tagállamok a meglévő kohéziós forrásaik egy részét közvetlenül a helyreállításra fordítsák: az infrastruktúra újjáépítésére, valamint az érintett lakosság és vállalkozások támogatására. Ehhez kedvezőbb feltételek járnak, magasabb uniós társfinanszírozás és előleg. A Parlament szinte egyhangúlag, 638:10:5 arányban fogadta el.