Témakör
Ebben a témakörben a friss jogszabályokat és a követett választási ígéreteket gyűjtjük egy helyre, mindet közérthető magyarázattal.
Újonnan elfogadott törvények és rendeletek ebből a témakörből, közérthető összefoglalóval.
Törvény
Az Országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvény módosítását, amely megszünteti a gazdasági és energetikai miniszter egyedi jogkörét az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínének kijelölésében. A módosítás után az engedélyezés a szokásos, objektív hatósági eljárás keretében történik.
Kormányhatározat
A kormány két, egyazon napon kiadott határozata érinti a témát: az 1182/2026. (VI. 5.) Korm. határozat megerősíti a környezeti felelősségi rendszert és szigorítja a környezetvédelmi szankciókat, az 1183/2026. (VI. 5.) Korm. határozat pedig 2026. szeptember 30-ig ideiglenes fakitermelési moratóriumot rendelt el a védett állami erdőkben.
Kormányhatározat
A Kormány 2026. június 5-én három határozatot fogadott el a környezetvédelmi felügyelet erősítésére. Elrendelte egy önálló Országos Környezetvédelmi Főhatóság létrehozásának előkészítését. Országos hatósági ellenőrzési programot indított az akkumulátoripari létesítményekre, és megszüntette a miniszter egyszemélyi jogát ezek telephelyének kijelölésére. A MOHU hulladékgazdálkodási koncessziójának felülvizsgálatáról is jelentést kért.
Az Európai Parlament ebből a témakörből elfogadott döntései, közérthető magyarázattal és a magyar pártok szavazataival.
Rendeletmódosítás
Az új uniós hulladékszállítási szabályok főszabályként tiltják a vegyes települési hulladék EU-n kívülre vitelét. Ez a módosítás célzott kivételt enged Svájc felé: a határ menti régiók kommunális hulladéka svájci hasznosító létesítményekben (jellemzően energiatermelő hulladékégetőkben) is feldolgozható, mert ez rövidebb szállítást és ésszerűbb kapacitáskihasználást jelent, miközben Svájc az EU-val azonos környezetvédelmi normákat alkalmaz.
Rendeletmódosítás
Az uniós klímatörvény eddig két pontot rögzített: 2030-ra legalább 55%-os kibocsátáscsökkentés, 2050-re klímasemlegesség. A módosítás közéjük iktat egy kötelező köztes célt: 2040-re a nettó üvegházgáz-kibocsátást 90%-kal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest. A „nettó” azt jelenti, hogy a kibocsátásból levonható, amit erdők vagy technológiák (pl. szén-dioxid-leválasztás) kivonnak a légkörből. Van beépített rugalmasság is: 2036-tól legfeljebb 5 százalékpontnyi, jó minőségű nemzetközi karbonkredit is beszámítható, vagyis az EU-n belüli tényleges csökkentésnek 85%-ot kell elérnie. Ez a cél fogja meghatározni a 2030 utáni uniós energia-, ipar- és közlekedéspolitika keretét. Az EP 2026. február 10-én 413:226:12 arányban fogadta el; a magyar képviselők közül csak a DK szavazott mellette.
Rendeletmódosítás
Az erdőirtás-mentes termékekről szóló uniós rendelet alkalmazása egy évet csúszik. A nagy cégeknek 2026. december 30-tól, a kisebb szereplőknek 2027. június 30-tól kell megfelelniük. A legkisebbeknek a folyamatos jelentés helyett elég egyetlen egyszerűsített nyilatkozat, a könyv, az újság és a nyomat pedig kikerült a rendelet hatálya alól.
Jogszabályjavaslat · eljárási szakasz
A nemzeti fennhatóságon kívüli tengerek (a bolygó felszínének közel fele) élővilágát eddig gyakorlatilag semmilyen átfogó szabály nem védte. Az ENSZ 2023-as világtenger-egyezménye (BBNJ) ezen változtat: lehetővé teszi védett tengeri területek kijelölését a nyílt óceánokon, és szabályozza a tengeri genetikai erőforrások hasznosítását. Ez a jogszabály az egyezmény uniós végrehajtásának kerete; a Parlament 2025. november 13-án fogadta el az álláspontját, nagyobb átláthatóságot kérve a tagállami intézkedésekben. Az egyezmény 2026. január 17-én nemzetközileg hatályba lépett; az uniós végrehajtási szabályokról a Tanáccsal még folyik az egyeztetés.
Rendeletjavaslat · elutasítva
Ez a szavazás arról nevezetes, hogy itt egy jogszabály NEM született meg: a Parlament első olvasatban elutasította a Bizottság erdőmonitoring-javaslatát, amely egységes uniós adatgyűjtést írt volna elő az erdők állapotáról (aszály- és tűzkárok, kártevők, biodiverzitás), hogy a határon átnyúló fenyegetésekre, például erdőtüzekre, jobban fel lehessen készülni. Az elutasítás mellett szavazók szerint a javaslat párhuzamos a meglévő nemzeti rendszerekkel, felesleges adminisztrációt teremtene, és az erdőgazdálkodás tagállami hatáskör; a környezetvédő szervezetek szerint viszont épp a klímaváltozás sújtotta európai erdők közös védelmének esélye veszett el. A Bizottság a döntés nyomán bejelentette a javaslat visszavonását. Fontos: a lenti pártálláspontok az elutasításról szólnak, tehát a „mellette” itt a javaslat elvetésének támogatását jelenti.
Határozatjavaslat · eljárási szakasz
Az erdőmonitoring-csomag kísérőjavaslata: állandó szakértői testületet hozna létre a tagállamok és a Bizottság erdészeti együttműködésére. A Parlament szűk többséggel (327:256:58) fogadta el az álláspontját. A csomag fő elemét, az erdőmonitoring-rendeletet viszont ugyanaznap elutasította, és a Bizottság a visszavonását jelentette be, így a szakértői csoport javaslatának sorsa is bizonytalanná vált.
Rendelet
A külső tápegységekre, a vezeték nélküli töltőkre és az USB-C kábelekre a Bizottság új környezettudatos tervezési szabályokat fogadott el 2025. október 13-án. A töltőknek ezután legalább tíz évig kell elviselniük a maximális teljesítményű használatot. A készenléti fogyasztásra felső határ vonatkozik, és kötelező az USB-C-alapú közös töltőszabvány. A gyártóknak világos fogyasztói tájékoztatást kell adniuk a teljesítményről és a kompatibilitásról. A szabályt a Bizottság saját hatáskörben fogadta el, az ökodizájn-keretirányelv felhatalmazása alapján; sem a Parlamentnek, sem a Tanácsnak nem kellett külön megszavaznia. Alkalmazni 2028. december 14-től kell.
Rendeletmódosítás
A karbonvám (CBAM) lényege, hogy az EU-n kívülről behozott, nagy kibocsátással gyártott termékek (vas és acél, alumínium, cement, műtrágya) után az importőr is fizesse meg a szén-dioxid árát, így a lazább szabályozású országok gyártói ne kerüljenek tisztességtelen előnybe az európaiakkal szemben. A mostani módosítás a rendszer indulása előtt egyszerűsít: évi 50 tonnás mentességi küszöböt vezet be, ami alatt nem kell CBAM-kötelezettséget teljesíteni. Ezzel az importőrök kb. 90%-a, mintegy 182 ezer, jórészt kis- és középvállalkozás mentesül, miközben az érintett kibocsátás 99%-a a rendszerben marad. A mentesség villamos energiára és hidrogénre nem vonatkozik, a küszöböt pedig a Bizottság évente felülvizsgálja. A rendelet 2025. október 20-án hatályba lépett.
Rendeletmódosítás
Az uniós akkumulátorrendelet előírja, hogy a gyártóknak és forgalmazóknak át kell világítaniuk a beszállítói láncukat: honnan származik az akkumulátorokhoz használt kobalt, lítium, grafit és nikkel, és a kitermelés nem jár-e emberi jogi vagy környezeti visszaélésekkel. Ez a módosítás, az „Omnibus IV” egyszerűsítési csomag részeként, két évvel, 2027. augusztus 18-ra halasztja e kötelezettségek élesedését. Az indoklás szerint a nyersanyagpiacok geopolitikai átrendeződése miatt a cégeknek több idő kell a láncaik feltérképezésére, és a megfelelést ellenőrző tanúsító szervezetek kijelölése is lassabban haladt a tervezettnél. A rendeletet (EU) 2025/1561 számon 2025. július 30-án hirdették ki.
Ehhez a témakörhöz tartozó választási vállalások és a jelenlegi állásuk: mi lett belőlük.
„Szigorúan ellenőrizzük a környezetvédelmi előírások betartását, a szennyezőket gyorsan és hatékonyan szankcionáljuk.”
„…2030-ra minden településen csökkentjük a levegőszennyezést és célul tűzzük ki, hogy az év 95 százalékában az egészségügyi határérték alá szorítjuk.”
„Felülvizsgáljuk a MOHU Zrt. 35 évre szóló hulladékkoncessziós szerződését, és olcsóbb, igazságos, átlátható rendszert vezetünk be…”
„…visszaépítjük az önálló természetvédelmi, környezetvédelmi és vízvédelmi hatósági rendszert, biztosítjuk annak szakmai függetlenségét.”
„Felülvizsgáljuk az elmúlt 16 év széndioxidkvóta kereskedelmével kapcsolatos döntéseket.”
„Önálló szervet hozunk létre a súlyosan szennyező iparágak…kiemelten az akkumulátoripari beruházások folyamatos vizsgálatára.”
„Csak kivételes esetekben (betegség, területfejlesztés) engedélyeznénk a tarvágást, helyette a szálalóvágásos és lékes technológiát alkalmaznánk, hogy a folyamatos erdőborítás biztosítva legyen.”
„Álláspontunk szerint megtiltanánk a »zöldmezős« beruházásokat és szigorúan csak az elhagyott »rozsdaövezetekben« engedélyeznénk a »barnamezős« kivitelezéseket.”
„Az esetleges szennyezési pontokat vagy tájsebeket azonnali hatállyal felszámolnánk a szakemberek által kidolgozott rehabilitációs tervek alapján.”