Az Európai Parlament ebből a témakörből elfogadott döntései, közérthető magyarázattal és a magyar pártok szavazataival.
Igazságügy és áldozatvédelemEP elfogadta · 2026. máj. 21.
Irányelvmódosítás
A 2012-es áldozatvédelmi irányelv felülvizsgálata azt célozza, hogy a bűncselekmények áldozatai az EU minden tagállamában hasonló szintű segítséghez jussanak. A legfontosabb újdonságok: minden tagállamban ugyanazon a számon (116 006) elérhető áldozatsegítő segélyvonal; lehetőség a bűncselekmény online bejelentésére; a korlátozott szabadságú személyek (pl. idősotthonban, fogyatékosellátásban, idegenrendészeti őrizetben élők) számára is biztosítani kell a tényleges bejelentés lehetőségét. A gyermek áldozatok egyéni védelmi felmérést, orvosi vizsgálatot, pszichológiai támogatást kapnak, és vallomásuk videón rögzíthető, hogy ne kelljen többször újraélniük a történteket. A szexuális erőszak áldozatainak sürgősségi egészségügyi ellátás jár. Az elkövető főszabályként nem férhet hozzá az áldozat személyes adataihoz (pl. lakcíméhez). Az EP 2026. május 21-én 440:49:84 arányban fogadta el; a Tanács formális jóváhagyása után a tagállamoknak két évük lesz az átültetésre.
Igazságügy és korrupcióEP elfogadta · 2026. márc. 26.
Irányelv
Az első átfogó uniós korrupcióellenes irányelv. Egységesíti, mi számít korrupciós bűncselekménynek a tagállamokban: vesztegetés a köz- és a magánszférában, hivatali vagyon hűtlen kezelése, befolyással üzérkedés, az igazságszolgáltatás akadályozása, a korrupcióból származó jogellenes gazdagodás és mindezek leplezése. Minimumkövetelményeket ír elő a büntetésekre is: a hivatali vesztegetésnél a kiszabható maximumnak legalább 5 év szabadságvesztésnek kell lennie, a hűtlen kezelésnél legalább 4, a többi tényállásnál legalább 3 évnek. A cégekre a legsúlyosabb esetekben a bírság felső határa a teljes éves világpiaci árbevétel legalább 5%-a vagy 40 millió euró. Az EP 2026. március 26-án 581:21:42 arányban fogadta el; a Tanács májusban hagyta jóvá, az irányelv hatályba lépett. A tagállamoknak most át kell ültetniük a nemzeti jogba.
Igazságügy és vállalati jogEP elfogadta · 2026. márc. 10.
Irányelv
Egy cég csődje ma tagállamonként gyökeresen eltérően zajlik: más a felszámolás menete, más, mit kapnak vissza a hitelezők, és más, hogyan szerezhető vissza az eltüntetett vagyon. Ez a széttagoltság a határon átnyúló befektetések egyik fő akadálya. Az irányelv öt területen ír elő közös minimumszabályokat. Visszakövetelhetővé válik a csőd előtt kimenekített vagyon (megtámadási keresetek). A felszámolók a vagyon felkutatásához bankszámla- és tulajdonosi nyilvántartásokhoz is hozzáférnek, a külföldiekhez is. Szabályozott lesz az előre csomagolt („pre-pack”) értékesítés, amelynél a működő üzletág vevőjét még a csődeljárás előtt, bizalmasan megkeresik, így a cég értéke és a munkahelyek nagyobb eséllyel menthetők. Rögzítik a vezetők csődbejelentési kötelezettségét és a hitelezői választmányok működését. A tagállamoknak bő két és háromnegyed évük van az átültetésre.
Demokrácia és átláthatóságEP álláspontot fogadott el · 2025. nov. 27.
Irányelv · eljárási szakasz
Ki fizeti a lobbistát? Az irányelvjavaslat szerint aki EU-n kívüli ország (pl. Oroszország, Kína, de akár az USA) megbízásából végez érdekképviseleti tevékenységet a tagállamokban, annak nyilvántartásba kell vetetnie magát: a tagállami regisztereket egy központi uniós portál köti össze, és a bejegyzett szereplő egyedi európai azonosítószámot (EIRN) kap. A Parlament álláspontja hangsúlyos garanciákat épített be: a szabály nem használható a civil szervezetek megbélyegzésére vagy tevékenységük korlátozására; kifejezett cél, hogy ne váljon egyes országok „külföldiügynök-törvényeihez” hasonló eszközzé. A civil szervezetek egy része így is aggódik a homályos definíciók miatt. Ez még nem végleges jogszabály: az EP 2025. november 27-én 392:88:133 arányban a tárgyalási álláspontját fogadta el, a végső szöveg a Tanáccsal folytatott egyeztetésen dől el.
Demokrácia és átláthatóságEP elfogadta · 2025. nov. 27.
Rendeletmódosítás
A harmadik országok érdekképviseletének átláthatóságáról szóló irányelv (lásd külön magyarázatunkat) kísérő jogszabálya: a belső piaci információs rendszert (IMI) és az egységes digitális kaput igazítja hozzá az új feladathoz, hogy a tagállami hatóságok ezeken a meglévő uniós digitális csatornákon oszthassák meg egymással a nyilvántartási információkat. Önálló tartalmi újdonságot nem hoz.
Demokrácia és átláthatóságEP elfogadta · 2025. okt. 21.
Rendelet (átdolgozás)
Az európai pártcsaládok (mint az Európai Néppárt vagy a szocialisták uniós szervezete) és alapítványaik uniós költségvetési támogatást kapnak; ennek szabályait írja újra az átdolgozott rendelet. A hangsúly a külföldi beavatkozás kiszűrésén van: a 3000 euró feletti adományoknál teljes körű azonosítás kötelező, az EU-n kívüli (tagjelölt vagy szomszédos országbeli) társult tagpártok pedig nem fizethetnek tagdíjat, és szavazatuk sosem dönthet el többséget. Az adminisztráció egyszerűsödik, az uniós társfinanszírozás aránya 95%-ra nő, és a pártoknak az uniós alapértékek melletti elköteleződést, valamint esélyegyenlőségi követelményeket is teljesíteniük kell. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk ellene szavazott.
IgazságügyEP elfogadta · 2025. szept. 10.
Rendeletmódosítás
Tisztán technikai karbantartás: az uniós fizetésképtelenségi rendelet mellékletei sorolják fel, mely tagállami eljárások (pl. csődeljárás, felszámolás) és tisztségviselők tartoznak a rendelet hatálya alá; ezeket a listákat frissíti a módosítás a tagállami jogváltozások nyomán. A Parlament 662:3:2 arányban fogadta el.
IgazságügyEP elfogadta · 2025. szept. 10.
Rendeletmódosítás
Technikai módosítás: az uniós igazságügyi együttműködési ügynökség, az Eurojust új, korszerű ügyviteli informatikai rendszerének kiépítése a tervezettnél tovább tart, ezért a jogszabályi határidőt meghosszabbították. Érdemi tartalmi változást nem hoz.