Vissza a témakörökhöz

Témakör

Igazságügy

Ebben a témakörben a friss jogszabályokat és a követett választási ígéreteket gyűjtjük egy helyre, mindet közérthető magyarázattal.

8 jogszabály19 követett ígéret8 EU-s jogszabály

Magyar jogszabályok

Újonnan elfogadott törvények és rendeletek ebből a témakörből, közérthető összefoglalóval.

IgazságügyElfogadva · 2026. aug. 11. (hatályos 2026. okt. 1-től)

Törvény

A rendvédelmi szervek átalakítása — a Terrorelhárítási Központ és az Országgyűlési Őrség önálló szervként megszűnik

Az Országgyűlés elfogadta a rendészeti feladatellátás egyszerűsítéséről szóló törvényt. 2026. október 1-től a Terrorelhárítási Központ az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alá kerül; a nevét megtartja, és a kormány szerint speciális képességeit is megőrzi. Megszűnik az Országgyűlési Őrség jelenlegi formájában, a személyvédelmi feladatait az átalakuló TEK, az objektumvédelmi feladatait a Készenléti Rendőrség veszi át.

A Terrorelhárítási Központ és az Országgyűlési Őrség állománya.Részletek
IgazságügyElfogadva · 2026. aug. 11. (hivatalba lépés: 2026. aug. 19.)

Országgyűlési határozat

Baka András megválasztása köztársasági elnökké

Az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én, titkos szavazással köztársasági elnökké választotta Baka Andrást; az új államfő augusztus 19-én lépett hivatalba. A tisztség július 20. óta üresen állt, ezt az időszakot az Alaptörvény szabálya szerint Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke töltötte be az államfői jogkörben. Baka András korábban az Emberi Jogok Európai Bírósága első magyar bírája volt, majd 2009 és 2011 között a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Közvetve mindenkit érint, mert az elnök hirdeti ki az Országgyűlés által elfogadott törvényeket.Részletek
IgazságügyElfogadva · 2026. júl. 28.

Törvény

Törvény a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról

Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) létrehozó törvényt, amelyben a hivatal működési szabályait fekteti le. A hivatal a kormánytól függetlenül fog működni, kizárólag az Országgyűlésnek felelve kutathatja fel és szerezheti vissza a jogellenesen kezelt közvagyont.

Közvagyon-átruházásban, állami vagy önkormányzati vagyonkezelésben érintett szervezetek és magánszemélyek; tágabban minden adófizető, akit a közpénzek sorsa érintRészletek
IgazságügyHatályos · 2026. júl. 19.

Alaptörvény-módosítás

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása — a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely egyszerre több alapvető közjogi kérdést érint: megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatását; visszaállítja az alkotmánybírák 70 éves korhatárát, ami miatt Polt Péter és három bírótársa mandátuma két hónapon belül megszűnik; 12 évre (három ciklusra) korlátozza az országgyűlési képviselői mandátumot; és alkotmányos alapot ad a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának, amely nyomozati és ügyészségi jogkörrel kutathatja fel és szerezheti vissza a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyont. Ugyanez a módosítás 2026. október 1-jei hatállyal visszaállítja a vármegyék nevét megyére, a főispáni pozíció neve pedig ismét kormánymegbízott lesz.

Minden választópolgár (közjogi berendezkedés); az Alkotmánybíróság összetétele; a köztársasági elnöki tisztség betöltője; a megyei (vármegyei) önkormányzatok és a kormánymegbízotti (főispáni) tisztségRészletek
IgazságügyElfogadva · 2026. júl. 7. (hatályos a kihirdetést követő 3. napon)

Törvény

Törvény az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának előkészítéséről

Az Országgyűlés egyhangúlag, 188 igen szavazattal elfogadta a törvényt, amely egy 13 fős szakmai bizottságot állít fel az 1990. február 14. előtt keletkezett minősített állambiztonsági iratok titkosításának feloldásához szükséges előzetes értékelés elvégzésére. A bizottság a törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül feláll; a nyilvánosságra hozatal 2026. október 22-én kezdődik, a teljes iratanyag fokozatosan, legkésőbb az év végéig válik hozzáférhetővé.

Kutatók, érintett magánszemélyek, a történelmi nyilvánosságRészletek
IgazságügyElfogadva · 2026. jún. 30. (hatályos a kihirdetést követő 15. napon)

Törvény

Törvény a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről

Az Országgyűlés 135 igen, 44 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadta a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényt. A 2023 végén, Fidesz-többséggel felállított hivatalt a külföldi befolyás vizsgálatára hozták létre, bírálói szerint viszont a civil szervezetek, a független sajtó és a kormánykritikus szereplők nyomás alatt tartására szolgált. A hivatal a kihirdetést követő 15. napon szűnik meg; a lépés része az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó jogállási csomagnak.

Civil szervezetek, független média, közéleti szereplőkRészletek
IgazságügyKihirdetve · 2026. jún. 26. (elfogadva 2026. jún. 23.; egyes rendelkezések fokozatosan lépnek hatályba 2026. jún. 29. és aug. 26. között)

Törvény

A Helyreállítási Terv átláthatósági csomagja — szigorúbb vagyonnyilatkozat, erősebb Integritás Hatóság

Az Országgyűlés elfogadta az uniós Helyreállítási Terv átláthatósági és korrupcióellenes csomagját, amely egyszerre 44 törvényt módosít. A hamis vagyonnyilatkozat önálló bűncselekmény lesz, bővül az Integritás Hatóság jogköre, szigorodnak a közbeszerzési szabályok, és megkezdődik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) felszámolása.

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett közszereplők és köztisztviselők; közbeszerzésben induló vállalkozások és alvállalkozók; a kekva-alapítványok által fenntartott intézmények.Részletek
IgazságügyHatályos · 2026. jún. 20.

Alaptörvény-módosítás

Az Alaptörvény tizenhatodik módosítása — miniszterelnöki mandátumkorlát és a KEKVA-modell kivezetése

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely három közjogi kérdésben teremt új helyzetet. Legfeljebb két ciklusban, összesen nyolc évben maximalizálja a miniszterelnöki megbízatás időtartamát, és a számításnál az 1990. május 2-án vagy azt követően betöltött ciklusokat veszi figyelembe (tehát a rendszerváltás utáni teljes időszak beleszámít). Alkotmányos alapot ad a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) — köztük az egyetemfenntartó alapítványok — kivezetésének, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének.

Minden választópolgár (közjogi berendezkedés); az alapítványi fenntartású egyetemek hallgatói és dolgozóiRészletek

EU-s jogszabályok

Az Európai Parlament ebből a témakörből elfogadott döntései, közérthető magyarázattal és a magyar pártok szavazataival.

Igazságügy és áldozatvédelemEP elfogadta · 2026. máj. 21.

Irányelvmódosítás

Áldozatvédelmi irányelv — egységes segélyvonal és erősebb védelem a bűncselekmények áldozatainak

A 2012-es áldozatvédelmi irányelv felülvizsgálata azt célozza, hogy a bűncselekmények áldozatai az EU minden tagállamában hasonló szintű segítséghez jussanak. A legfontosabb újdonságok: minden tagállamban ugyanazon a számon (116 006) elérhető áldozatsegítő segélyvonal; lehetőség a bűncselekmény online bejelentésére; a korlátozott szabadságú személyek (pl. idősotthonban, fogyatékosellátásban, idegenrendészeti őrizetben élők) számára is biztosítani kell a tényleges bejelentés lehetőségét. A gyermek áldozatok egyéni védelmi felmérést, orvosi vizsgálatot, pszichológiai támogatást kapnak, és vallomásuk videón rögzíthető, hogy ne kelljen többször újraélniük a történteket. A szexuális erőszak áldozatainak sürgősségi egészségügyi ellátás jár. Az elkövető főszabályként nem férhet hozzá az áldozat személyes adataihoz (pl. lakcíméhez). Az EP 2026. május 21-én 440:49:84 arányban fogadta el; a Tanács formális jóváhagyása után a tagállamoknak két évük lesz az átültetésre.

EP: 440 igen · 49 nem · 84 tart.Részletek
Igazságügy és korrupcióEP elfogadta · 2026. márc. 26.

Irányelv

Korrupcióellenes irányelv — közös tényállások és minimumbüntetések az EU-ban

Az első átfogó uniós korrupcióellenes irányelv. Egységesíti, mi számít korrupciós bűncselekménynek a tagállamokban: vesztegetés a köz- és a magánszférában, hivatali vagyon hűtlen kezelése, befolyással üzérkedés, az igazságszolgáltatás akadályozása, a korrupcióból származó jogellenes gazdagodás és mindezek leplezése. Minimumkövetelményeket ír elő a büntetésekre is: a hivatali vesztegetésnél a kiszabható maximumnak legalább 5 év szabadságvesztésnek kell lennie, a hűtlen kezelésnél legalább 4, a többi tényállásnál legalább 3 évnek. A cégekre a legsúlyosabb esetekben a bírság felső határa a teljes éves világpiaci árbevétel legalább 5%-a vagy 40 millió euró. Az EP 2026. március 26-án 581:21:42 arányban fogadta el; a Tanács májusban hagyta jóvá, az irányelv hatályba lépett. A tagállamoknak most át kell ültetniük a nemzeti jogba.

EP: 581 igen · 21 nem · 42 tart.Részletek
Igazságügy és vállalati jogEP elfogadta · 2026. márc. 10.

Irányelv

Fizetésképtelenségi jog harmonizálása — közös minimumszabályok a csődeljárásokban

Egy cég csődje ma tagállamonként gyökeresen eltérően zajlik: más a felszámolás menete, más, mit kapnak vissza a hitelezők, és más, hogyan szerezhető vissza az eltüntetett vagyon. Ez a széttagoltság a határon átnyúló befektetések egyik fő akadálya. Az irányelv öt területen ír elő közös minimumszabályokat. Visszakövetelhetővé válik a csőd előtt kimenekített vagyon (megtámadási keresetek). A felszámolók a vagyon felkutatásához bankszámla- és tulajdonosi nyilvántartásokhoz is hozzáférnek, a külföldiekhez is. Szabályozott lesz az előre csomagolt („pre-pack”) értékesítés, amelynél a működő üzletág vevőjét még a csődeljárás előtt, bizalmasan megkeresik, így a cég értéke és a munkahelyek nagyobb eséllyel menthetők. Rögzítik a vezetők csődbejelentési kötelezettségét és a hitelezői választmányok működését. A tagállamoknak bő két és háromnegyed évük van az átültetésre.

EP: 498 igen · 90 nem · 28 tart.Részletek
Demokrácia és átláthatóságEP álláspontot fogadott el · 2025. nov. 27.

Irányelv · eljárási szakasz

Harmadik országok lobbitevékenységének átláthatósága — uniós nyilvántartás készül

Ki fizeti a lobbistát? Az irányelvjavaslat szerint aki EU-n kívüli ország (pl. Oroszország, Kína, de akár az USA) megbízásából végez érdekképviseleti tevékenységet a tagállamokban, annak nyilvántartásba kell vetetnie magát: a tagállami regisztereket egy központi uniós portál köti össze, és a bejegyzett szereplő egyedi európai azonosítószámot (EIRN) kap. A Parlament álláspontja hangsúlyos garanciákat épített be: a szabály nem használható a civil szervezetek megbélyegzésére vagy tevékenységük korlátozására; kifejezett cél, hogy ne váljon egyes országok „külföldiügynök-törvényeihez” hasonló eszközzé. A civil szervezetek egy része így is aggódik a homályos definíciók miatt. Ez még nem végleges jogszabály: az EP 2025. november 27-én 392:88:133 arányban a tárgyalási álláspontját fogadta el, a végső szöveg a Tanáccsal folytatott egyeztetésen dől el.

EP: 392 igen · 88 nem · 133 tart.Részletek
Demokrácia és átláthatóságEP elfogadta · 2025. nov. 27.

Rendeletmódosítás

IMI és egységes digitális kapu — technikai háttér a lobbiátláthatósági szabályokhoz

A harmadik országok érdekképviseletének átláthatóságáról szóló irányelv (lásd külön magyarázatunkat) kísérő jogszabálya: a belső piaci információs rendszert (IMI) és az egységes digitális kaput igazítja hozzá az új feladathoz, hogy a tagállami hatóságok ezeken a meglévő uniós digitális csatornákon oszthassák meg egymással a nyilvántartási információkat. Önálló tartalmi újdonságot nem hoz.

EP: 400 igen · 77 nem · 132 tart.Részletek
Demokrácia és átláthatóságEP elfogadta · 2025. okt. 21.

Rendelet (átdolgozás)

Európai pártok finanszírozása — átláthatóbb szabályok, védelem a külföldi befolyás ellen

Az európai pártcsaládok (mint az Európai Néppárt vagy a szocialisták uniós szervezete) és alapítványaik uniós költségvetési támogatást kapnak; ennek szabályait írja újra az átdolgozott rendelet. A hangsúly a külföldi beavatkozás kiszűrésén van: a 3000 euró feletti adományoknál teljes körű azonosítás kötelező, az EU-n kívüli (tagjelölt vagy szomszédos országbeli) társult tagpártok pedig nem fizethetnek tagdíjat, és szavazatuk sosem dönthet el többséget. Az adminisztráció egyszerűsödik, az uniós társfinanszírozás aránya 95%-ra nő, és a pártoknak az uniós alapértékek melletti elköteleződést, valamint esélyegyenlőségi követelményeket is teljesíteniük kell. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk ellene szavazott.

EP: 446 igen · 162 nem · 35 tart.Részletek
IgazságügyEP elfogadta · 2025. szept. 10.

Rendeletmódosítás

Fizetésképtelenségi eljárások — a tagállami eljáráslisták frissítése

Tisztán technikai karbantartás: az uniós fizetésképtelenségi rendelet mellékletei sorolják fel, mely tagállami eljárások (pl. csődeljárás, felszámolás) és tisztségviselők tartoznak a rendelet hatálya alá; ezeket a listákat frissíti a módosítás a tagállami jogváltozások nyomán. A Parlament 662:3:2 arányban fogadta el.

EP: 662 igen · 3 nem · 2 tart.Részletek
IgazságügyEP elfogadta · 2025. szept. 10.

Rendeletmódosítás

Az Eurojust új ügyviteli rendszerének határidő-hosszabbítása

Technikai módosítás: az uniós igazságügyi együttműködési ügynökség, az Eurojust új, korszerű ügyviteli informatikai rendszerének kiépítése a tervezettnél tovább tart, ezért a jogszabályi határidőt meghosszabbították. Érdemi tartalmi változást nem hoz.

EP: 634 igen · 4 nem · 29 tart.Részletek

Követett ígéretek

Ehhez a témakörhöz tartozó választási vállalások és a jelenlegi állásuk: mi lett belőlük.

TISZAIgazságügy

Az építésügy és a közlekedésfejlesztés területén felszámoljuk a rendszerszintű korrupciót, és megteremtjük a közbeszerzések valódi átláthatóságát.

TISZA-program 2026, 72. o.
Nem megítélhetőTeljes akta
TISZAIgazságügy

Helyreállítjuk a rendvédelem becsületét és tekintélyét, megújítjuk a bérrendszert, és vonzó életpályát kínálunk.

TISZA-program 2026, 96. o.
Nem megítélhetőTeljes akta
TISZAIgazságügy

Helyreállítjuk a közrendet: 150 ezer alá csökkentjük a regisztrált bűncselekmények számát.

TISZA-program 2026, 96. o.
Nem megítélhetőTeljes akta
TISZAIgazságügy

Csatlakozunk az Európai Ügyészséghez.

TISZA-program 2026, 114. o.
TeljesültTeljes akta
TISZAIgazságügy

Létrehozzuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, kivizsgáljuk az elmúlt évek korrupciós botrányait…

TISZA-program 2026, 114. o.
Részben teljesültTeljes akta
TISZAIgazságügy

20 évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatot vezetünk be az országgyűlési képviselők, politikai vezetők és közeli családtagjaik vonatkozásában.

TISZA-program 2026, 114. o.
Nem megítélhetőTeljes akta
TISZAIgazságügy

Megszüntetjük a magántőkealapok mögötti tényleges tulajdonosok anonimitását, a bizalmi vagyonkezelők rendszerét felülvizsgáljuk.

TISZA-program 2026, 114. o.
FolyamatbanTeljes akta
TISZAIgazságügy

Széles körű társadalmi egyeztetésben a nemzetet újraegyesítő alkotmánytervezetet dolgozunk ki.

TISZA-program 2026, 118. o.
FolyamatbanTeljes akta
TISZAIgazságügy

Megszüntetjük a rendeleti kormányzást.

TISZA-program 2026, 118. o.
TeljesültTeljes akta
TISZAIgazságügy

Két ciklusra korlátozzuk a miniszterelnöki mandátumot.

TISZA-program 2026, 118. o.
TeljesültTeljes akta
TISZAIgazságügy

A bíróságok alá rendeljük a végrehajtást és a felszámolást.

TISZA-program 2026, 118. o.
Nem megítélhetőTeljes akta
TISZAIgazságügy

A közpénz útját mindenhol követhetővé tesszük, az álcivil szervezetek finanszírozását azonnal leállítjuk.

TISZA-program 2026, 132. o.
Részben teljesültTeljes akta
TISZAIgazságügy

Következetesen betartatjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét.

TISZA-program 2026, 184. o.
Nem megítélhetőTeljes akta
TISZAIgazságügy

Létrehozzuk az Egyenlő Bánásmódért Felelős Ombudsman intézményét…

TISZA-program 2026, 184. o.
Nem megítélhetőTeljes akta
Mi Hazánk MozgalomIgazságügy

...a Mi Hazánk Mozgalom, mely törvénymódosító javaslatot nyújtott be Lex Tiszabura néven, melynek lényege, hogy aki választási csalást követ el, az automatikusan el legyen tiltva a közügyektől, valamint mindegy, hogy vette vagy eladta a szavazatot, három év szabadságvesztéssel legyen sújtva.

Mi Hazánk Virradat Program 2.0, 17. o.
Nem megítélhetőTeljes akta
Mi Hazánk MozgalomIgazságügy

Ennek megfelelően indokolt, hogy az Alkotmánybíróság főszabály szerint visszamenőlegesen helyezze hatályon kívül az Alaptörvénybe ütköző jogszabályokat.

Mi Hazánk Virradat Program 2.0, 17. o.
Nem megítélhetőTeljes akta
Mi Hazánk MozgalomIgazságügy

Ezzel egyidejűleg egyedüli pártként törölnénk el a mentelmi jogot is, hogy ne lehessen a képviselői kiváltság mögé bújni a törvény elől!

Mi Hazánk Virradat Program 2.0, 45. o.
Nem megítélhetőTeljes akta
Mi Hazánk MozgalomIgazságügy

...a Mi Hazánk egy törvénymódosító javaslatot adott be az Országgyűlésnek, melyben — szlovén mintára — kiemelt jogköröket adnánk a rendőrségnek és az illetékes hatóságoknak a rend megszilárdítása és a harmadik világbéli állapotok felszámolása érdekében.

Mi Hazánk Virradat Program 2.0, 51. o.
Nem megítélhetőTeljes akta
Mi Hazánk MozgalomIgazságügy

Mindehhez szükséges az egyre romló közbiztonság helyreállítása, így annak fejlesztésének első lépéseként 50 százalékkal növelnénk a rendőrség létszámát és ezzel egyidőben jelentősen emelni kell a rendvédelmi dolgozók bérét.

Mi Hazánk Virradat Program 2.0, 107. o.
Nem megítélhetőTeljes akta